Kreatív nyelvtanulás: álom vagy valóság? Avagy élet a magoláson túl

8 tipp a kreatív nyelvtanuláshoz

Frappáns és elcsépelt bevezetés helyett egyértelműen kijelenthetem, hogy a nyelvtudás szerepe borzasztóan felértékelődött az elmúlt években. Ma már nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy aki velem akar beszélgetni, vagy ide akar jönni, tanuljon meg az én nyelvemen beszélni. Akár az egyetemen, akár a munka világában, aki több nyelven beszél, az hatalmas előnnyel indul a többiekhez képest.

De akkor mégis miért látunk folyamatosan olyan lesújtó eredményeket a magyar emberek nyelvtudásáról? Tényleg képtelenek vagyunk megtanulni angolul, németül, franciául…stb.? A magyar nyelv tényleg annyira különbözik a többi nyelvtől, hogy csak vért izzadva tudunk elsajátítani egy másik nyelv fortélyait? Tényleg az oktatási rendszerben kellene keresni a hibát?

 

Nyelvoktatási rendszer

Azt gondolom a magyar nyelvoktatást számos oldalról éri kritika, és a nemzetközi összehasonlításokra néhány pillantást vetve teljes joggal merül fel a kérdés, hogy mi lehet a baj? A legkomolyabb gond, hogy a tankönyvek fejezeteit végigrágva egy hónapig csücsülünk egy adott szókincsen és nyelvtani anyagon, unalomig gyakoroljuk, magoljuk a kreativitás és az életszerűség legkisebb elemeit is mellőzve, majd a következő fejezetbe átlépve az új anyag átveszi a régi helyét a rövidtávú memóriában, mert az előző fejezet anyaga nem kerül egyhamar elő (legfeljebb valamilyen évvégi teszten egy feladat erejéig).

Az érem másik oldala pedig a passzivitás. Nem, nem a viselkedésről beszélek, hanem a passzív nyelvtanulásról. Ragadnak ránk a dolgok, ha épp időnk engedi, a papíron még tudunk is valamit alkotni, vagy képesek vagyunk egy-egy weboldal tartalmát megérteni. De a valódi nyelvhasználat legfontosabb elemét gyakoroljuk a legkevésbé, a szóbeli kommunikációt. Shakespeare műveket is alkothatunk idegen nyelven a papíron, azonban ha egy állásinterjún nem tudjuk kielégítő szinten forgatni a szavakat az adott nyelven, nem tudunk arról beszélni, hogy mi is motivál és miért érezzük magunkat megfelelőnek a pozícióra, vagy ha Londonban/Berlinben/Párizsban nem vagyunk képesek leszólítani bármely járókelőt, hogy merre is kellene mennünk, akkor bizony nem tudjuk használni a nyelvet.

Sokkal, de sokkal komolyabb hangsúlyt kellene fektetni a szóbeli kommunikációra. Ha beszéd közben egy idegen nyelvű partner segítségét kérjük, mert nem ismerjünk egy adott szót, vagy a kedvenc sorozatunkban ismételnek valamit rengetegszer és már csak azért is meglessük a szótárban a jelentést, mert megöl a kíváncsiság, hogy miről is lehet szó, ezerszer jobban meg fog ragadni az adott szó vagy kifejezés, mintha a szótárfüzet bal hasábjában nézegetnénk újra és újra. Miért? Mert így az agy ellazult állapotban fogadja be az új információt és képes lesz valamihez kötni, nem pedig csak úgy lóg a tudásmorzsa a levegőben.

Nyelvvizsga vs. Nyelvtudás

Talán az egyik legkomolyabb probléma, hogy a nyelvvizsgarendszerek követelményei (ugyanez érvényes az érettségire is) elég messzire kerültek a valódi nyelvtudás szintfelmérésétől. A nyelvvizsgák teljes mértékben mellőzik a kreatív nyelvalkotáshoz szükséges ösztönzést. Előre meghatározott beszélgetési témák, hasonló szókincsre építő szövegalkotási feladatok, ismétlődő nyelvtani kérdések és feladattípusok. Ha teljesen őszinték vagyunk, egy bizonyos szint után (nevezzük B1 környéki szintnek), ha valaki tisztességgel végigrágja magát az 1000 kérdés 1000 válasz valamelyik kötetén, megtanulja az adott szókincset, betanul pár választ, szófordulatot, levélformai sajátosságot, majd ezekből összevagdos pár választ, a szóbeli részt és az írásbeli szövegalkotást minden probléma nélkül teljesíteni fogja. A szövegértésnél is hasonló a helyzet. Általában a szövegek adott témák köré csoportosulnak, mindig ugyanarra a sémára épülnek, kellő mennyiségű gyakorlás után teljesíteni lehet a feladatot. Kis szerencse és talán a halott szövegértés is menni fog.

Megvan a papír, nagyszerű és most? Meg tudsz szólalni a célnyelven egy váratlan szituációban? Képes lennél elboldogulni az adott országban, ha hirtelen ott találnád magad? A munkádban, ha egy adott országbeli ügyféllel kellene telefonbeszélgetést folytatnod, megértenéd, tudnál válaszolni különféle kérdésekre, melyeknek köze sincs a család, munkahely, időjárás témáknál bemagoltakhoz? Kevés kivételtől eltekintve, erősen kétlem. A probléma, hogy kijátszottuk a rendszert, megszereztük a papírt, rövid időn belül iszonyatos adatmennyiséget tuszkoltunk a rövid távú memóriánkba specifikus helyzetekre felkészülve, a spontaneitást (ami a valódi nyelvhasználat 90 százalékát teszi ki) teljesen mellőzve. Nem használtad a megtanultakat, a rövid távú memóriából egyenesen a kukába került az anyag.

Félreértés ne essék, amit az iskolában, vizsgára felkészülve tanulsz, igenis hasznos, csak éppen nem elég és nem úgy hasznos, ahogy azt ránk erőltetik. Azok a témák, kifejezések, szófordulatok, félmondatok alkotják a nyelvtudásunk alapját, amire építkezhetünk.

kreatív nyelvtanulás magolás nélkül is megy

 

8 abszolút bevált kreatív nyelvtanulási módszer, melyek biztosan segíteni fognak

 

1. Programok

Hogy visszahozzuk a kreativitást, a játékosságot a nyelvtanulásba, különböző programok, mint a Duolingo (esetleg a Rosetta Stone) rengeteget tudnak segíteni. Mindkét program azon az elven alapszik, hgy főként rád bízza a nyelvtan megértését, képekkel és hangeffektekkel próbálja segíteni a szavak megjegyzéséd, így az agyad sokkal több dologhoz tudja kapcsolni és sokkal szervesebben be tudja építeni egy adott témakörbe az adott szót vagy kifejezést.

2. Szókártyák

A jó öreg szókártyák. Egy időben sokat használtam őket, sokszor a lakás legkülönbözőbb helyeire voltak kiragaszgatva. Tudom, hogy macerás, mire megírod, aztán elvesznek, buszon kiszóródik, ráömlik a kávé stb. Különben is, ma inkább Angry Birds-öznénk a buszon a telefonon, nem? Akkor bizony az egyik legjobb választás az Anki lehet. Véleményem szerint az Anki a kreatív nyelvtanulás egyik legjobb formája. Ugyanúgy működik, mint a régi papírfecnik, csak éppen a számítógépeden, telefonodon vagy a böngészőben gyakorolhatsz. Megnézed a szókártyát, majd besorolod a felugró kategóriákba (jó, közepes, nehéz stb.) ez alapján a program bizonyos időközönként újra megmutatja az adott kártyát. Azaz, ha egy szó nehezen megy, akár minden nap összefuthatsz vele, ha pedig könnyen, akkor is párnaponta előjön, hogy a program biztosítsa, ami egyszer könnyen ment, az később is úgy maradjon. A program talán egyik legnagyobb előnye, hogy egy online fiók létrehozásával minden eszközről folytathatjuk a kártyák nézegetését és tanulását pontosan onnan, ahol a másik eszközön abbahagytuk. (Ó, a szinkronizáció csodái…)

3. Filmek és sorozatok

Az egyik legjobb módszer a hallott és írott szövegértés fejlesztésére. Először felirattal, majd váltsunk célnyelvi feliratra, végül maradjon el a felirat. Ezerszer szórakoztatóbb a Game of Thrones-t nézni a laptopon, mint a szótárfüzetet bámulni. Tipp! Gyerekként honnan szedtük össze a szókincsünk jelentős részét? A rajzfilmekből! Szóval hajrá, mesékre fel, keressük elő a régi klasszikusokat és nézzünk meg őket másik nyelven felirattal, így látjuk és halljuk is az új szavak használatát.

4. Játékok

Valahol a lelke mélyén mindenki gyerek marad, így a játékos élményeken át szerzett ismeretek mindig is sokkal könnyebben előhívhatóak lesznek. Igenis a számítógépes játékok, főleg, ha valamilyen jó kis történettel és sok-sok videóval dolgoznak, igenis hasznosak lehetnek nyelvtanulás szempontjából.

5. Kvízek

Avagy a kreatív és játékos tanulás egyik legrégebbi módszere. A nyelvi kvízek, főleg, ha nem csak a szokásos, melyik a megfelelő prepozíció, passzoló kifejezés stb., azaz képesek játékos keretet adni a tanulásnak, sokat tudnak segíteni a szókincsünk fejlesztésében. A bab.la online portálon számos témában folyamatosan frissülő kvízeket találhatsz.

6. Könyvek, újságok és képregények

Azt hiszem ez talán nem az egyik legnépszerűbb módszer, mégis tagadhatatlanul működik. Láttad a filmet? Olvasd el a könyvet idegen nyelven. Minden nap kritikákat keresel telefonokról, számítógépekről, játékokról vagy bármi másról? Olvasd el idegen nyelven. Szereted a szuperhős figurákat, mangákat? Olvasd el idegen nyelven. Az agyad egészen máshogy fog hozzáállni a nyelvtanuláshoz, így már nem lesz többé megterhelő feladat.

7. Tandem

Ha már szóbeli orientáció, akkor nyelvi tandem. A rendszer lényege, hogy regisztrálsz egy adatbázisba, megadod, hogy milyen nyelveken beszélsz és hogy miylen nyelveken szeretnéd továbbfejleszteni magad, majd megpróbálsz tandempartnereket keresni. Bár Magyarországon még nem annyira elterjedt a dolog, viszont sokan keresnek Skype-s beszélgetési lehetőségét, így kommunikálhatsz anyanyelvűekkel, fejlesztehted magad, miközben magyarul vagy más nyelven segíted az ő fejlődésüket. A beszédkészségednek hatalmas fejlődést adhat egy efféle, szabad beszélgetés.

8. Coachsurfing

Azt hiszem, nem kell bemutatnom coachsurfing-et. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a coachsurfing révén utazás nélkül is lehet nyelvtudást fejleszteni. A legjobb erre, ha időnként elmész egy egy találkozóra, beszélgetsz surfer-ekkel, ők örömmel fognak mesélni a tapasztalataikról, te pedig egy sör társaságában sokkal kevésébé fogsz aggódni a hibáid miatt és sokkal oldottabb leszel, így ha időnként el is akadsz, nem lesz az a kínos érzésed, mint az órákon.

 

Képek forrásai:

http://www.freeimages.com/photo/1429039

http://www.freeimages.com/photo/1163340


Richard

Hivatásos gondolkodó, idealista realista. Nyitott szemmel járok a világban, igyekszem tanulni a saját és mások hibáiból. Nem vagyok se karriertanácsadó, se médium, pláne nem önjelölt guru vagy ninja, de az elmúlt években sokat tanultam magamról és a világról, mindezt szeretném megosztani Veletek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.